Love

Love

2015. május 8., péntek

1. rész

                                   

*EunHwa szemszöge*
-Kelj fel! - mondta anyám nyűgösen. Persze, ahogy mindig, az alkohol illata most is érezhető volt rajta. Mióta elvált apától minden egyes nap csak iszik, és iszik. A válás előtt boldog család voltunk. Emlékszem, ahogy anya reggelit készített nekem és a húgomnak. A húgomnak, akit mindennél jobban szerettem, és óvtam. De ő elment apával Amerikába a váláskor, és azóta egy szót sem hallottam róla.. 
Lassan felemeltem a fejem a párnámról és körbenéztem a szobámban. Habár még csak kora reggel volt, az ablakon beszűrődő fény bevilágította a szobám.
-KELJ FEL! - Kiáltotta anyám a konyhából.
Nem akartam.. nem akartam még egyszer végig élni azt, amit mindennap végig kellett. Utolsó évemet húztam a középiskolában, amikor a legjobban kell hajtani a tanulásban de egyszerűen képtelen voltam a munkám mellett a tanulásra is figyelni. Mert igen, dolgoznom is kellett mert anyám ilyen állapotban képtelen dolgozni, és valamiből fizetnem kell a számlákat. 
Felkeltem ágyamból majd elsétáltam a mosdóig, ahol megmosakodtam. Felvettem az iskolai egyenruhám és kiléptem a szobámból. Anyám a konyhaasztalnál ült.. fejét az asztalra támasztotta, békésen szundikált. Gondolom az este megint betegre itta magát. Csodálkozom hogy nem hozott fel senkit, mert mostanában ez is kitelik tőle. Sosem értettem miért kell nekem vele szenvednem.. miért nem mehettem én is a húgommal Amerikába? Miért kell nekem ezzel az alkoholista, boszorkánnyal együtt élnem? Miért? Legszívesebben elmenekülnék innen, jó messzire, hogy soha senki se tudjon megtalálni. Kiléptem az ajtón és elindultam az iskolába. A kellemes hideg levegő simogatta arcomat.. November vége volt. Mindig is imádtam a telet, a hideg levegőt, a hófehér havat.. De most a sáron kívül semmi nem volt.
Beléptem az iskola kapuján, szinte már rosszul voltam a sok üresfejű idióta gondolatán, akiket az osztálytársaimnak neveztem.
Sosem kedveltem őket.. egyiküknek sem kellett sosem semmiért sem küzdenie. Gyűlöltem az ilyen embereket. Nekik az volt a legnagyobb problémájuk, hogy épp hogy fogják fel a hajukat, hogy még kurvásabbnak tűnjenek, vagy épp a fiúknak az hogy hogy szedjenek fel egy újabb idióta picsát.Tudom mit gondolnak rólam.. hogy én csak egy negatív hülyepicsa vagyok, akit nem kell komolyan venniük. Én rosszabbakat gondoltam róluk, szóval nem nagyon érdekelt a hülye fejük. 
Irigykedem a húgomra.. az ő osztálytársai biztosan rohadt jó fejek, és minden hétvégén bulizni jár velük. Tengerpartozik, vagy épp azon tünődik, melyik csodálatos ruháját vegye fel aznap.
Iskola után azonnal elindultam a munkahelyemre. Egy kis butikban dolgoztam, ahol nem volt túl nagy forgalom, de mégis elég jó volt a fizetés. Ha persze nem kellett elköltenem mindet anyám alkoholizálására.
A főnököm sem volt túl nagy hajcsár, szerettem itt dolgozni. Beléptem az üzletbe, köszöntem Sooyoungnak, a munkatársamnak. Nagyon aranyos, kedves lány volt.. igazán imádni való.Besétáltam az öltözőbe és átvettem a munkaruhámat. Kimentem és segítettem ruhát választani pár ügyfélnek. Kb fél órája dolgoztam amikor besétált 3 magas fiú.
-Sziasztok, segíthetek? - mondtam, egy hamis mosolyt erőltetve arcomra.
-Igen.. a barátnőmnek vásárolnék valamit.. mondta az egyik. Kissé zavarban volt a srác.
-Na és mit szeretne? - mondtam
-Fehérneműt... de nem tudom pontosan a méretét.. talál ha felpróbálnád..
-Ugyan!- nevetett fel a másik srác. Csak látni szeretne téged fehérneműben. - mondta gúnyos mosollyal az arcán.
-Most miért árultad el?! nézett rá kérdőn.
-Mert geci vagyo..
-Na ebből elég! -szakítottam őket félbe. - Ha meztelen nőket akartok látni  akkor nézzetek meg egy pornot, de ha számotokra fontos a testi épségetek akkor most azonnal kitoljátok a kis feneketeket az üzletből, mert ha nem, akkor én váglak ki titeket innen, és szerintem ezt egyikőtök sem szeretné.
-Jól van megyünk már.. de azért vigyáznék magamra a helyedben, mert simán megerőszakolhatunk- mondta az egyik srác, gúnyos mosollyal a száján miközben kiléptek az üzletből.
-ÉN MEG JÓl SZÉTRÚGHATOM A SEGGETEKET! - kiáltottam utánuk. De már nem hallották meg.
Hát ilyenek a férfiak, semmi másra nem vágynak csak szexre. Nem is csodálkozom..
Zárás után még egy ideig elbeszélgettem Sooyounggal, aztán elindultam haza. Nem féltem hogy az üzletből az a három idióta követne, ahhoz túl gyávák.Így is lett, senki sem követett hazáig. Beléptem a házunk kapuján és megnéztem a postát..
-Számla,számla.. oh! még több számla..
De aztán megakadtam a szemem egy borítékon amin amerikai bélyeg volt.Nem hittem a szememnek.. talán apa írt nekem.. vagy a húgom? Gyorsan beszaladtam a házba hogy kibonthassam. Anyám a kanapén feküdt, holtrészegen.
-Tipikus..-mondtam
Beszaladtam a szobámba, még a kabátomat sem vettem le magamról.Fogtam a borítékot és kibontottam.. kissé barbár módon,de ez egy kicsit sem érdekelt most.Csak egy lap volt benne.. Song RaeJoontól jött. A húgomtól.
Egy szó állt benne... egy szó, ami megváltoztatta az egész életem.


-Hazajövök.:)     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése